Gyóntató

Magyarországon egy párt van amelynek a nevében szerepel a keresztény szó. Feltételezem kifejezi kötődésüket ebbe az irányba, különben minek lenne a nevükben. Mégsem hallani őket elég erőteljesen kiállni a kereszténység mellett. Érezhetném azt, hogy a szavazatom kell, de az érdekeim vagy fel sem ismerődnek, vagy nem képviseltetnek a pártban. Miközben Hoffmann Rózsa iskolaköpeny újrabevezetésével rukkol elő. Jó is az, ha az ember polcán ott van a „Lenin összes”.

Míg minden magyar vezető egyház hallhatóan hangos nemteteszését fejezte ki Safarov kiadása miatt. Erdő Péter levelet is küldött az Örmény keresztények vallási vezetőjének (http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1845), melyben teljes szolidaritásáról biztosította az Örmény keresztényeket.

Érthető is az egyházak részéről. Ők tudják, hogy Örményország az első katolikus országok egyike. A történetet mindenki nagyjából ismeri, én csak arra szeretnék rávilágítani, hogy Magyarország része a zsidó-keresztény kultúrának és Európa szívében van. Akkor miért rohangál az országvezetés folyamatosan a muszlimokhoz, sőt még gesztusokat is tesz nekik. Miközben a KDNP asszisztál ehhez, bűnösök közt cinkos aki néma! Nemrég beszélgettem egy libanoni keresztény sráccal, aki azt mondta az iszlám előretörése nagyon erős. Nézzük csak meg, hogy európában milyen sok van belőlük. Példának hozta Franciaországot és Hollandiát, ahol szerinte nem kell már sok, hogy a muszlimok ezekben az országokban pártot alapítsanak és bejussanak a parlamentbe. Utalt arra is, hogy az arab tavasz, sem vezetett demokráciákhoz, viszont megerősítette ezekben az országokban a muszlim szélsőségeseket. Észre kell vennünk, hogy népvándorlási stratégiával szorítják ki Európából a keresztényeket és Európaiakat. Magyarországon is érezhető, ahogy régen a kínaiak egyre növekvő jelenlétét éreztük, most a törökök jelenléte érezhető. Budapesten mindenképp.

Az örmények történelme súlyosabb a miénknél, kaptak ők is trianont és holocaustot is, amelyről könyv és film is készült a Mus Adag 40 napja. (https://www.youtube.com/playlist?list=PLF1A6DEDF8ED2536D) Örményország valaha a Földközi-tengertől a Kaszpi-tengerig terjedt, ma 3 magyarországi megye a területe. A megmaradt kis országban 3.2 millió fő él, míg a nemzetük majd 15 milliós, szétszórva a világban. Magyarországon, de más országokban is jelentős örmény kissebbség él. Amerikában igen befolyásos az örmény közösség.

Kérem alakítsuk a külpolitikánkat okosabban, nem kellene a (másik) fél világot (is) magunkra haragítani és főleg nem kellene gesztusokat tenni diktatórikus országok irányába.

---------------------------------

Legalább tudjuk, hogy ha kell 480 embert is mózgósíttottak, több állami ellenőrzési szervetet vontak be a nagyhírű (én sosem hallottam róla) Ozora Fest megfékezésére. Meg is kell fékezni egy csoport külföldit akik kicsit lazítani jöttek ide, hoztak egy kis Euro-t nekünk, igen bevételt amiből mostanában amúgy is kevés van. Feltételezem, hogy sokan már tájékozódtak, mi is történt ott. Ezért én csak egy összehasonlítát végzek.

Mivel Magyarországon tudtommal a jog előtt mindenki egyenlő, így gondolom a Magyar Szigeten, az újságírókat ért fenyegetés, ostorral hadonászás, parlamentbe szamurájkardot bevivés is hasonlóan nagyszámú rendőrt köt le.

Vajon mi a veszélyesebb a társadalmunkra? Ozora vagy a Magyar Sziget? Egy rakás hippi a veszélyesebb vagy egy félkatonai szerv, akik rendszeresen fenyegetnek is más csoportokat, embereket.

Az érettségiző diákok megkapták Magyarország Alaptörvényének erre az alkalomra készített díszkiadását. Melynek, hogy még magasabb legyen a színvonala, behúzásra került bele Dr. Hoffmann Rózsa az érettségizőket köszöntő levele. Talán csak ennyi a különbség az éretteknek szánt és a „normál” díszpéldányok között.

Idén 92.000 diák érettségizett, az ország intézményeiben. Az Alaptörvény díszkiadása minőségi papírra van nyomva és A3-as méretű. Mire a diákok kezébe kerül legalább 7000 forint az ára darabonként. Egy gyors nem érettségi szintű matematikai művelettel megkapjuk: 92 000 * 7 000 = 644 000 000 forint. Mondhatnám félázsiaiasan: „Ócco!” De spongyát rá pénz van... úgy tűnik.

Kérdés: Értelme van?

Angliában egy alapítvány kifejlesztett egy olcsó számítógépet. A hitelkártya méretű kis masina akár az új Commodore 64 is lehet. Az angol kisiskolás diákoknak osztják ki, hogy könnyebben ismerkedjenek meg a számítógépekkel és azok programozásával. A számítógép 12 500 forintba kerül. Mit kapnak a gyermekek ezért: ARM 700 MHz-es processzor, 3D gyorsítós grafikuskártya, USB (2db), Ethernet, HDMI, SD kártya olvasó, 3.5mm-es jack hangkimenet, RCA képkimenet, és egy I/O port.

Számoljunk újra: 644 000 000 / 12 500 = 51 520 db ilyen kis számítógépet lehetett volna kiosztani a diákoknak. A fenti képlet szerint (lásd ábra), eséllyel lehetnek közöttük olyan diákok, akik híres magyarjaink nyomdokaiba léphetnének felvirágzást hozva az országra.

Az Alaptörvény Díszkiadását különböző apróhirdetési és csere-bere portálokon láthatjuk feltűnni, 1 forinttól 7000 forintig terjedő árintervallumban. Ha a kis számítógépeket az iskolák kapják meg akkor az a diák akit nem érdekel, nem megy be informatika órára, vagy bemegy de nem figyel, viszont nem tudja eladni, kvázi zsebre tenni az adófizetők pénzét. Jogosan gondolja mindenki, hogy kidobott pénz ez a kedvesnek tűnő ajándék, politikai PR fogás. Ha az emberek nem veszik meg maguktól, majd eljuttatjuk akkor is a háztartásokba pl. ilyen módszerrel. 51 250 db kis számítógép az ország összes településének minden iskolájába legalább 10 db ilyen kis eszközt jelentene.

Köszönjük az adóforintok értelmes elköltését...

Budapest – Paks 115 kilométer. Egy napos szombat alkalmasnak tűnik, egy kellemes kiránduláshoz, főleg ha valaki érdeklődik is kicsit a tudományok, azon belül is az atomenergia misztikus és félt világa után. A paksi atomerőmű 1992 óta gyűjti az építésével és működtetésével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. Idén március 7-én a gyűjteményt egy 2000 négyzetméteres, kifejezetten erre a célra átalakított raktárépületben helyezték el.

Ahhoz képest, hogy a fővárosban és a 6-os úton haladva is több helyen figyeltem fel a múzeumot népszerűsítő plakátra, a helyszínen gondot okozott a tájékozódás. A múzeumot nem jelzik irányítótáblák az erőmű körül, így a „Látogató Központ” feliratút követtem. Mint a főkapunál kiderült rosszul, mert a múzeum raktárépülete a komplexum északi részében van. A főbejárati őrök, akik komoly maroklőfegyvert és fémdetektort viseltek. A fémdetektoros beléptető árnyékából elmagyarázták, hogy melyik a helyes kapu a múzeumhoz.

A megfelelő kapunál egy nagyon kedves őrhölgy felvette az adataimat. Az erőmű szigorúan őrzött terület, ha eddig nem jöttünk rá. Az adatfelvétel után közölte, hogy hamarosan jönnek értem. Először nem értettem, de pár perc múlva megérkezett egy autó amivel egy kedves hölgy a múzeum restaurátora érkezett, ő fegyvertelennek tűnt. Gondolom ez rendhagyó gyakorlat, a szombat déli időpont szerepet játszhatott abban, hogy nem gyalog kellett bemenni. Tekintettel a 30 fok fölötti hőmérsékletre, nagyon örültem a klímás autónak és bevallom egy pillanatra gazdag ország polgárának éreztem magam. A múzeum szombaton 13.00 óráig van nyitva, érkezésemkor csak én és a restaurátor hölgy voltunk az épületben, de egy atomerőműben, tömegvonzás alapon talán, megjelent még kb. 5 látogató.

A 2012. március 7-én megnyitott múzeum 5 főnek ad munkát. Látogatói főleg iskolai csoportok, bár a weboldalon kutatási időpont is meg van adva. A felújított raktárépületben már több mint 7000 látogató járt. A múzeum megtekintése díjmentes.

Az előtérben interaktív számítógépek segítik az érkezőket, hogy jobban beleélhessék magukat abba, hogy hol is vannak. A galériás bemutatótér berendezése ipari jellegű, a látogató úgy érzi, hogy valóban egy üzemben van, szinte facsarja az orrunkat a maghasadás szaga. A tárlat végigjárásának sorrendjét a padlóra ragasztott nyilacskákkal segíti az intézmény. A gyűjteménynek sok darabja van, melyek egészen monumentális méretűek. Mint, pl. reaktorcsavarbehajtó-gép melyeknek üzemeltetéséhez 7 ember kell. A nukleáris üzem során keletkező szennyezett anyagoknak a kezelése is be van mutatva. Egy bézs színű présgép formájában mely egy fekete hordóba gyűri a primerkörben dolgozók ruháit, némi aprítás után. A 400kV-os három ember méretű kapcsoló mellett állva jól érezhető törékenységünk. Ki vannak állítva a 2003-as üzemzavar idején használt eszközök, pl. a sugárvédőpajzs is mely a közvetlen veszélyben dolgozókat védte. A vezérlőterem régi berendezései is helyet kaptak, ahogyan a gyakorlószimulátor is. Minden területnek saját munkaruházata is van, ezek is ki vannak állítva, a takarítónéni otthonka jellegű köpenye, és a hő- és gázvédelmi szkafanderekkel együtt. Mindkét ruházat elrettentő, az előbbi a tartalma miatt, az utóbbiak a külsejük miatt.

A galérián tekinthetünk meg olyan speciális gépeket melyeket az atomerőműhöz magyar kutatóintézetek vagy egyetemek fejlesztettek ki. Sajnos részecskefizikai ismeretek nélkül, értelmezhetetlen, hogy vajon melyik gép mire jó. A látogatási útvonal és a galéria végén kedves természetfotókkal igyekeznek a látogatókban elmélyíteni az üzenetet, hogy az atomerőmű környezetbarát.

A múzeum megtekintésére szánjunk legalább másfél órát, és a Geiger Müller számlálók megvizsgálása után hazafelé együnk meg egy jó dunai halászlevet a parti éttermek valamelyikében.